2013-ban (választási év előtt) a Fidesz–KDNP bevezette a rezsicsökkentést, azaz azt, hogy a lakossági energiaárat befagyasztották, közpénzből pedig az állam fizeti a különbözetet. Az intézkedés nagyon népszerű lett, ami nem is csoda, hiszen 2010 óta egyre csak emelkedett a fosszilis energiahordozók ára.
Csakhogy 2013 elején már sejthető volt, hogy a földgáz ára csökkenni fog Európában – az Amerikai Egyesült Államok önellátó lett földgázból, így helyette ide jöttek az LNG-szállítmányok, azaz a cseppfolyósított földgáz a Közel-Keletről, ami lejjebb szorította az árakat. És érkezett a Fidesz bomba ötlete, a rezsicsökkentés.
2012 és 2013 decembere között ennek köszönhetően 20%-kal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára a lakosság számára. 2014 közepén pedig néhány hónap alatt a felére csökkent az energiahordozók világpiaci ára – a befagyasztott rezsi viszont maradt, így az állam évekig csak nyert a rezsicsökkentéssel. Ez volt az a pénz, amit lehetett volna energiahatékonysági programokra fordítani, pl. arra, hogy az emberek állami támogatással szigeteljék a födémet, felújítsák vagy kicseréljék az ablakot.
A rezsicsökkentés következtében 2013-tól 2018-ig nőtt a lakosság földgázfelhasználása, hiszen senki nem volt érdekelt abban, hogy energetikai beruházást csináljon az otthonában.
2020, koronavírus-járvány első hulláma után újra emelkedni kezdtek az energiaárak, 2022-re pedig fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés. Ugyan a Fidesz a választások előtt azzal riogatott, hogy az ellenzék eltörölné a rezsicsökkentést, az újabb kétharmados győzelem után épp ők lépték meg ezt: eltörölték a rezsicsökkentést a korábban ismert formájában.
A rezsiemeléssel Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc nyomdokaiba lépett: az MSZP a 2006-os választások előtt azt ígérte, hogy nem lesz gázáremelés – aztán a választások után mégiscsak lett.
Mi lenne most, ha újra győzne a Fidesz? A háromszoros árakkal már elkezdett riogatni a miniszterelnök.