Ha nem lesz kormányváltás, akkor:
Csak 2030-ban derül ki, hogy mi hangzott el a parlament külügyi bizottságának az ülésén Kaleta Gábor kapcsán, miután a nagykövet számítógépein 19.000 felvételt találtak gyerekekről, és a magyar állam hazahozta vagy -szöktette.
2030-ban tudhatjuk meg, hogy tavaly hová, mikor, kivel és mivel (azaz kb. mennyiért) utazott Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke, ugyanis 2025-ben úgy módosítottak egy törvényt, hogy 5 évig titkosak a védett személyek útjai: a miniszterelnökön kívül a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész tartoznak még ebbe a körbe.
2053-ban tudhatjuk meg, hogy mi hangzott el azon a bizottsági ülésen, amelyen a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadásról volt szó. A 2024-es támadásban ismeretlen tettesek hozzáfértek a VBÜ szerveréhez, sőt azt titkosították is, és ötmillió dollárt követeltek az adatokért. Az adatok között belső levelezések, védelmi beszerzések és valós információk lehetnek a magyar haderő képességeiről.
2045-ben tudhatjuk meg, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy versenyeztetés nélkül az oroszoknak a Paks 2. atomerőmű-beruházást – minden idők legnagyobbját. 12,5 milliárd euróról van szó.
Valamikor – nem találtam meg, hogy mikor – talán megismerhetjük a világpiaci árnál 2%-kal drágább orosz gázra vonatkozó szerződés részleteit, amelyet az MVM és a Gazprom kötött egymással 2021-ben 15 évre. 2008-ban Orbán Viktor még az alkotmányos rend és az egész magyar nép elleni puccsnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferencék 10 évre titkosítottak egy orosz gázszerződést.
2030-tól megtudhatjuk, hogy mi hangzott el a koronavírus-járvány idején az operatív törzs ülésein, mi alapján hozták meg a döntéseiket. Itt például arra nagyon kíváncsi lennék, hogy hogyan beszéltek arról a helyzetről, hogy kétezerötszáz embernél többet a szakszemélyzet hiányában nem lehet lélegeztetni, és mégis a járványkezelés sikereként állították be azt, hogy sokszorosan túlárazva 17 ezer lélegeztetőgépet szereztünk be.
2075-ben megtudhatjuk, hogy mi történt a Ruszin-Szendi Romulusz ellen indult lejáratókampányt követő nemzetbiztonsági bizottsági ülésen tavaly.
2030-ban megismerhetjük a Budapest–Belgrád-vasútvonal anyagait. Az iratokat kínai kérésre titkosítta a Fidesz–KDNP-kormány. Egy oknyomozók által kiderített részlet, hogy a beruházás anyaga szerint több mint 900 év múlva térülne meg a beruházás. Az építkezésre a kövek a miniszterelnök apjának a bányáiból származnak, a fővállalkozók pedig Mészáros Lőrinc cégei. A vasútvonalhoz kínai hitelt vettünk fel – hogy milyen feltételekkel, az is titkos. A beruházás költsége mindenesetre már 800 milliárd forintba kerül,
Valamikor talán megtudhatjuk, hogy milyen feltételekkel vett fel 1 milliárd euró kínai hitelt Magyarország két évvel ezelőtt – azaz hogy hiperkedvezőek voltak-e a feltételek, vagy inkább a kínai érdekek kiszolgálása érdekében adósítottuk el magunkat.
2050-ben válhat nyilvánossá az újságírók, ellnezéki politikusok ellen bevetett Pegasus kémszoftver használatáról szóló nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottakat.
2031-ben derülhet ki, hogy miért döntött a kormány a 35 évre szóló autópálya-koncesszió kiírásáról – azaz arról, hogy a a hazi sztrádák üzemeltetését és a leendő szakaszok építésének finanszírozási terhát piaci szereplő(k)nek adják át. Ezt 2021-ben titkosították. A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium 15 ezer milliárd forinttal gazdagodhat az autópálya-koncesszió révén.
2051-ben talán megismerhetjük egy több mint 2 milliárd forintba kerülő kibervédelmi beszerzés adatait. Ezt 30 évre titkosították, az érdekessége, hogy a beszerzéskor elvileg már rendelkezésre állt “kibervédelmi gyakorló berendezés és oktatóhely”, amire a 2 milliárd forint elment.
2049-ben megtudhatjuk, hogy mennyit költött Magyarország a honvédség páncélos, fegyverekkel is felszerelhető katonai járműveire 2019-ben. Ezeket Törökországtól vásároltuk – de kormányközeli szereplők közbeiktatásával, ami feltehetően indokolatlanul megnövelte az árat.
2052-ben megismerhetjük, hogy mit tett a honvédség azzal a drónnal, amely 40(!) percet töltött az országunk légterében négy évvel ezelőtt – látszólag semmit, ugyanis a szerkezet elhagyta az országot.
A kormány 10 évre titkosította, hogy milyen, a rendőrségtől és a bevándorlási hivataltól származó információk alapján terjesztették ki az egész országra a különleges jogrendet 2016-ban. Végül kiadták, de abból kiderült, hogy még csak nem is tartották be a törvényi feltételeket, azok nem teljesültek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésekor.
Amúgy tavaly 546 olyan határozatot hozott a kormány, amelyek nem nyilvánosak vagy kifejezetten titkosítottak. Ez kis híján a fele, 48%-a az összes kormányhatározatnak. A szigorúan titkos minősítésűek titkossága alapból 30 évre szól, de ez kiterjeszthető akár 90 évre is.