Schmitt Pál olimpiai bajnok párbajtőrvívó, de a sportkarrierje után is maradt a területen, majd politikai pályára lépett. 2002-ben függetlenként, a Fidesz támogatásával indult Budapest főpolgármesterének, egy év múlva már a párt alelnöke, 2004-ben pedig a Fidesz EP-listájának a vezetője volt – lényegében ő volt az első magyar, aki bekerült az Európai Parlamentbe, és szépen felívelt a pályája, a következő után már az EP alelnöke lett.
Itthon a 2010-es választásokon ő is bejutott a parlamentbe a Fidesz listájáról, május 14-én pedig az Országgyűlés elnöke lett – azaz a 2. legfőbb közjogi méltóságot töltötte be, de ez nem maradt így sokáig. Orbán Viktor személyes döntése volt, hogy Schmittet jelöljék köztársasági elnöknek, bár a Fidesz elnökségében többen is alkalmatlannak tartották. Schmitt Pál 2010. augusztus 6-án lépett hivatalba köztársasági elnökként.
Vele pedig elindult az a folyamat, amely kiüresítette a köztársasági elnöki pozíciót: ugyan az elnöki programja egyik fontos elemeként említette, hogy őrködjön az állam demokratikus berendezkedése felett, de ciklusa alatt egyáltalán nem élt a vétó eszközével, mindent aláírt, amit elé tettek.
Mondjuk nem is töltötte ki a ciklusát. 2012 januárjában a @HVG hozta le, hogy az államfő doktori dolgozatában a 225 oldalból 180 lényegében szó szerinti fordítása egy bolgár szerző francia nyelvű tanulmányának. Még 17 oldal egy német kutató tanulmányából származik. Aztán még pár jelöletlen átvételt is felderített a sajtó.
Schmitt Pál (egy hét hallgatás után) azzal védekezett, hogy a 180 oldal mindenki számára elérhető jegyzőkönyvekből származik, de a következtetéseket már ő írta meg. De ez sem állja meg a helyét: ez is a bolgár szerzőtől származik szinte teljes egészében.
A Fidesz és a KDNP politikusai hallgattak a nyilvánosságban. Azért (akkor még) újságírókkal beszélgettek: ezekből az derült ki, hogy Orbán Viktor szándékosan nem beszél az ügyről, hiszen azzal magához kötné azt, és az államfőre hagyta, hogy megvédje magát.. A plágiumbotrány azonban egyre kínosabbá vált: az értelmiségi fideszes politikusok és szavazók, az ellenzéki képviselők mind-mind sérelmezték, hogy a köztársasági elnök lényegében lopott tollakkal ékeskedik.
Közben a Semmelweis Egyetem hivatalos vizsgálóbizottsága bő két hónapig vizsgálta a doktorit, és végül úgy találta, hogy bár “szokatlanul” sok benne a fordítás, “a doktori eljárás formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának” – csakhogy az egyik plagizált szerző nevetséges nonszensznek titulálta ezt, és a vizsgálóbizottság egyik tagja is különvéleményt fogalmazott meg. A Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta az államfő doktori címét március végén.
Miután több elemző szerint Orbán Viktor is levette róla a kezét, Schmitt Pál végül 2012. április 2-án lemondott, de lényegében ezzel is a Fidesz–KDNP járt jól: új köztársasági elnököt választhattak, így még öt évre a saját emberüket jelölhették ki. Így következett Áder János (később pedig Novák Katalin és Sulyok Tamás, a lemondások utáni köztes időszakokban pedig Kövér László).
Schmitt Pál amúgy negatív rekorder a vétók számát tekintve – még Novák Katalin is élt ezzel az eszközzel párszor. Pontosan emiatt küzdött meg Orbán Viktor még 2010-ben azért, hogy Schmitt legyen a köztársasági elnök. Több vezető fideszes politikus forrás szerint a miniszterelnök az üléseken arról beszélt, hogy az ország gazdasági helyzete radikális lépéseket követel, a törvényhozásnak fokoznia kell a tempót, a kormány pedig nem kockáztathat azzal, hogy egy Sólyom László típusú államfő vétót emel.