2022 nyarán jelentette be a 4iG és a magyar állam, hogy megvásárolnák a Vodafone-t. Az üzlet részletei egészen tipikusak, ezért is érdemes megismerni a részleteket.
Az ügyletet egy kormányrendeletben Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította. Ez a trükk arra, hogy elkerüljék a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát, ezt láttuk pl. a KESMA esetében is (20. ügy), amikor több mint 400 médiumot tereltek be egyetlen szervezet alá.
Márpedig alap, hogy ha kevés a szereplő, és azok között összefonódások is vannak, akkor az árukat a kedvükre alakíthatják. A hazai távközlési piac márpedig így néz ki: a Telekomnak nagy megrendelője az állam, ami résztulajdonosa a Vodafone-nak, aminek a másik résztulajdonosa az Antenna Hungária, ami kisebbségi tulajdonos a Yettelben is…
A Vodafone Magyarország 660 milliárd forintért kelt el. A magyar állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül 49%-ot, a 4iG-hoz tartozó Antenna Hungária 51%-ot szerzett meg. Csakhogy utóbbi hitelt vett fel az üzlethez – az állami Magyar Fejlesztési Banktól.
A Vodafone-t úgy szerezték meg a felek, hogy annak több száz milliárdos adóssága volt. Ez nyilván csökkentette a vételárat, a kockázatot viszont emeli, és ezt mi, adófizetők viseljük, hiszen egyrészt az állam az egyik tulajdonos, másrészt a másik tulajdonosnak hitelt biztosít.
A vásár idején sem volt a legfényesebb Magyarország helyzete: akörül szántották be a katát a korábban ismert formájában, és akkor emelték meg a rezsit, amikor először felröppentek a hírek a Vodafone megvásárlásáról.
Ezek miatt sem igazolható az ügylet társadalmi hasznossága. De itt nincs vége a történetnek. 2023-ban a drága pénzen megszerzett vagyontól több lépésben, részvények cserélgetésével megvált a kizárólag állami tulajdonú Corvinus Zrt. – ennek során alacsonyabb értékűre cserélték a részvényeiket, 13 milliárd forintot buktunk.