2014 januárjában állapodott meg Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal a paksi atomerőmű bővítéséről.
11 évvel később, tavaly már működnie kellett volna az első új blokknak – ehelyett csak előző hónapban indult meg egyáltalán az építkezés. Jelenleg a 2030-as évek első felére ígérik, hogy üzembe áll.
Bár még 2012 végén is úgy állt a dolog, hogy a beruházást meg fogják versenyeztetni, kiírnak rá egy tendert, és aki a legjobb árajánlatot adja, az nyer, de nem így lett. Szűk egy évvel később megállapodtak a felek a beruházásról – nem tudni, hogy mi történt ebben az időszakban, ami miatt az ország legnagyobb beruházását egyetlen, orosz szereplő kezébe adták.
Az eredeti tervek szerint a paksi bővítés 12,5 milliárd euróba fog kerülni, de ebben egyrészt nincs benne számos kapcsolódó és nem megspórolható beruházás sem (mint pl. az előkészítő munkálatok). Másrészt pedig az utóbbi idők atomerőmű-építéseiből tudjuk, hogy a végleges költségek mindig bőven túllépik a kereteket.
Pedig már így is nagyon sok pénzről van szó, és a megállapodás alapján ennek a 20%-át fedezi Magyarország saját erőből, a 80%-át pedig orosz hitelből, így fokozva a függésünket Oroszországtól. A 4–5%-os hitelnek már csak a kamata is brutális összeg (kerestem kb. ennyi, félmilliárd eurós beruházásokat, az EU-ban pl. ennyiből 6 mesterségesintelligencia-gyárat építenek szuperszámítógépekkel… és ez csak a kamat).
Ha nem változik semmi, akkor 2045-ben fogjuk megtudni, hogy milyen okok vezettek az oroszokkal való szerződéshez – az eredetileg javasolt 15 év titkosítást ugyanis 30-ra emelték.
Természetesen az EU is figyelemmel kíséri a fejleményeket. Az Európai Bíróság tavaly kimondta, hogy az Európai Bizottság nem volt elég körültekintő, amikor nem vizsgálta, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelel-e az, hogy egy ekkora beruházást csak úgy közvetlenül odaítélnek egy cégnek.
Tehát a beruházás nem volt megversenyeztetve; a nyilvánosság nem ismerheti meg a döntés-előkészítő anyagokat vagy épp a szerződéseket; mindössze a két fél ismeri a részleteket – ezek mind-mind előrevetítik, hogy a beruházás végösszege jóval magasabb lesz, mint az eredeti elképzelés.
Ugyanis annak ellenére, hogy fix áras szerződést kötöttünk 2014-ben, a törvényt 2024-ben úgy módosította a parlament, hogy a magyar kormány megnövelheti az árat. Ezt a módosítást a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői, valamint Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazta meg.