Mik is az oktatás problémái, amik miatt tanárok sztrájkba léptek 2022-ben (16. ügy)? Pl. óriási terhek az oktatási dolgozókon és a diákokon, nem korszerű tananyag és módszerek, a pálya megbecsültségének a hiánya, tanárok és az utánpótlás hiánya.
Azért sztrájkoltak tanárok, mert régóta próbáltak egyezségre jutni az oktatás fejlesztéséről, de a kormány hajthatatlan volt. A problémák kezelése helyett mindössze szigorították a sztrájktörvényt – majd a sztrájkoló pedagógusokat kirúgták 2022 szeptemberében.
A tüntetések folytatódtak; az oktatási témájú népszavazási kezdeményezéseket lesöpörték az asztalról; majd következett a kormány újabb bosszúja. 2023 nyarán bevezették a státusztörvényt. A név árulkodó: a pedagógusok korábban közalkalmazottak voltak, ez a státusz változott meg köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. De miről is szól a törvény?
Válogatás:
- Munkaidő: elrendelhetik, hogy 8 óráról 12 órára emelkedjen a napi munkaidő, a heti pedig 48 órára.
- A felmondási idő 2-ről 3 hónapra nőtt.
- (Néhány kivétellel) a pedagógusokat kivezényelhetik máshová dolgozni – naponta akár 3 óra utazással.
- Eddig az iskolák döntöttek a pedagógiai programról, ami az egyik legfontosabb dokumentuma az intézményeknek, lényegében egy hitvallás arról, hogy milyen a jó iskola, kinek mi a szerepe benne, mi az iskola célja (boldog legyen a gyerek? Rendre neveljük, vagy arra, hogy kiálljon az igazáért? Milyen készségeket és tudást sajátítson el?) – ezt most már legfeljebb csak véleményezhetik a nevelőtestületek.
- Ugyan az éves szabadság 4 nappal megnőtt, de arról be lehet rendelni a pedagógusokat – akár csak gyerekfelügyeletre is.
- A tanév július 15-ig meghosszabbítható.
- A négy napon belül kiírt munka után nem jár pótlék – márpedig az elég életszerű, hogy egy hirtelen megbetegedett kollégát helyettesíteni kell.
A Fidesz–KDNP-kormány úgy tett, mintha a státusztörvény bevezetése kellene ahhoz, hogy a pedagógusok bérét megemelje, pedig a kettőnek nyilvánvalóan semmi köze egymáshoz. A státusztörvény rendelkezéseit közel sem kompenzálja a béremelés sem – és még a közoktatás problémáit is válasz nélkül hagyja, egyes esetekben súlyosbítja.
A státusztörvényt a 133 Fidesz–KDNP-s politikus és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazta meg.
Az aHang ezután az Egységes Diákfronttal közösen megszervezte az első alternatív népszavazást, ahol végül 114 ezer ember szavazott 7 kérdésben arról, hogy mit tartana fontosnak az oktatásban. Az eredmény elsöprő: például modern, esélyteremtő oktatásra, önálló oktatási minisztériumra, a pedagógusok sztrájkjogának a visszaállítására, azonnali béremelésre van szükség a válaszolók több mint 95%-a szerint. Az alternatív népszavazás után pedig kiderült, hogy a kormány mit tart fontosnak: nemzeti konzultációt hirdettek, de még véletlenül sem az oktatásról, hanem a “szuverenitásunk védelméről”.