2015. március 11-én az ügyfelek levelet kaptak a Quaestortól: nem fogják nekik kifizetni a pénzüket, a cég csődöt jelentett.
Magánszemélyek, önkormányzatok és állami szervek is tartották itt a befektetéseiket, megtakarításaikat, bízva abban, hogy jó helyen van a vagyonuk. Csakhogy a Quaestor úgy adott el kötvényeket, hogy legkésőbb 2007-ben már tudta: nem fogja visszafizetni a pénzt, hiszen nincs miből. 2007 és 2015 között nyolcszor is kibocsátottak kötvényt, több százmilliárd forint értékben, hogy az újabb hitelekkel fenntartsák a cégeket, elleplezzék a hiányt.
Végül 2015 március 10-én csődöt jelentettek, a Magyar Nemzeti Bank pedig felfüggesztette a tevékenységi engedélyüket.
Mi a gond ezzel, és mi köze van ehhez a Fidesznek?
1.
Orbán Viktor miniszterelnök maga utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzeiket a Quaestorból. Ezzel egyrészt felgyorsította a bedőlését, másrészt pedig a kisbefektetőket lökte a busz alá, akik így már nem tudták kivenni a pénzüket, hiszen az elfogyott.
Amúgy megjegyzem, hogy amikor valaki egy a tudomására jutott titkos információ alapján ad vagy vesz valamit, azt bennfentes kereskedelemnek hívják, és bűncselekményként büntetik.
2.
Az is elképesztő, hogy állami szervek egyáltalán pénzt tartottak a Quaestornál. Ugyan az államháztartási törvény kimondja, hogy pl. minisztériumok csak az Államkincstárnál “bankolhatnak”, ez már a minisztériumi cégekre nem vonatkozik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy döntött, hogy az alá tartozó cégek értékpapírjainak egy részét a Quaestornál tartja – miközben ezt megtehette volna az Államkincstárnál is. Ugyan a Quaestor is díjmentes számlavezetést kínált, de a jutalékaik magasra rúghattak a többmilliárdos összegeknél…
Akkor miért eshetett a választás erre? Hát, a Quaestor elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba Szijjártó Péter barátja.
3.
A különböző állami szervek úgy pakoltak tízmilliárdokat a Quaestorba, hogy a cégcsoport elég látványosan rosszul állt anyagilag. Jó, jó, a cégcsoport meghamisította a könyvelését – de az államnak mégiscsak a rendelkezésére áll csomó erőforrás, hogy ellenőrizzen és kivizsgáljon ügyeket, majd meghozza a szükséges lépéseket: ott a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv, a titkosszolgálatok vagy az ügyészség. Ilyen nem történt, a hamis könyvelés sem tűnt fel senkinek az MNB-nél – vagy csak szemet hunytak felette?
4.
Láttuk, hogy az állami szervek megmenekültek az összeomlás elől, de mi lett azokkal az emberekkel, akik a megtakarításukat tartották a Quaestornál? Több mint harmincezer emberről van szó – ugyan egy bizonyos szintig kártalanították őket, de összességében így is több tízmilliárd forinttól estek el. Akkor senki sem járt jól? Dehogynem. Paár Attila, Tiborcz István üzlettársa kevesebb mint féláron jutott a győri ETO-stadionhoz és egyéb korábbi Quaestor-vagyonhoz. Egy mátrai hotel pedig előbb Mészáros Lőrinchez, majd Tiborcz Istvánhoz került, szintén kb. féláron. Szóval milliárdos kedvezményekkel vásárolnak be kormányközeli emberek a korábbi Quaestor-vagyonból, miközben a kisbefektetők még mindig nincsenek a pénzüknél.