Mi volt ez? A 2010-ben bevezetett személyi- és társaságiadó-csökkentések miatt nagyon sok pénz hiányzott a költségvetésből. A kormány azt remélte, hogy ezek az intézkedések egy-két év alatt élénkíteni fogják a gazdaságot annyira, hogy végül pluszban jönnek ki, de addig is be kellett tömni az óriási lyukat. Azért is, mert az Európai Bizottság akkor már jó ideje eljárást folytatott Magyarországgal szemben a költségvetési hiány miatt.
A Fidesz–KDNP-kormány ezért a 3000 milliárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyonhoz nyúlt, egyszerűen elvette. Ugyan lehetőséget biztosítottak arra, hogy valaki magán-nyugdíjpénztári tag maradjon, de a kormány azzal fenyegette meg az embereket, hogy aki marad, az nem fog állami nyugdíjat kapni. Másrészt a tagság fenntartásáról személyesen lehetett csak nyilatkozni, a nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknál, és erre mindössze másfél hónap állt rendelkezésre. Aki nem nyilatkozott, az átkerült a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.
2010-ben több mint 3 millió ember volt magán-nyugdíjpénztári tag. Mindössze 3%-uk maradt az.
De mi lett a pénzzel?
A kormány – pl. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter – azt ígérte, hogy az állami rendszerbe visszatérőknek egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be. Ez nem így lett.
2011 májusára kitömték a gyorsan létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot a 3000 milliárd forinttal. Ezt 2015 elején a kormány megszüntette, a pénz pedig még hamarabb eltűnt: 2013-ban már csak a 10%-a volt meg.
A nagyobbik rész adósságcsökkentésre ment, így sikerült az EU által megkövetelt szintre, a GDP 3%-a alá szorítani a hiányt. De az is látszik, hogy az Alap nem volt valami ügyes gazda: a rábízott részvényeket, kötvényeket, más eszközöket több tíz milliárd forint veszteséggel értékesítette.
Amúgy Kocsis Máté – akkoriban a Fidesz kommunikációs igazgatója és országgyűlési képviselője – még 2013-ban is azt mondta, hogy a vagyon “egy másik, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerbe” került át. 2019-ben aztán már az ígérgetést is elengedték.