Immár több mint 10 éve élünk valamilyen különleges jogrendben: ezek a különböző válság- és veszélyhelyzetek, amiket már nyomon követni is nehéz. De mit is jelent mindez?
A veszélyhelyzet gyakorlatilag korlátlan hatalmat ad a Fidesz–KDNP-kormánynak. Ugyanis veszélyhelyzet idején szinte bármilyen meglévő törvénytől eltekinthetnek, olyan alapvető jogoktól is, mint a szabad mozgáshoz, a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz vagy épp a tulajdonhoz való jog. Sőt, akár a választójogtól is.
Máskor, ha felül akarnak írni egy törvényt, akkor módosítót kell benyújtani, a megfelelő bizottságban egyeztetni róla, vitát kell tartani róla, és szavazni a parlamentben. Jogszabályok esetén általában kötelező a társadalmi egyeztetés és a hatásvizsgálat. Ezt mind kiiktatják a kormányrendeletekkel.
Persze a kormánypárti többségű bizottságok és a Fidesz-kétharmados parlament nem jelent valós akadályt, így is pikkpakk átmennek törvények, de a rendeleti kormányzás jelentősen meggyorsítja a dolgokat.
Mire használja fel a Fidesz a rendeleti kormányzást?
A mostani, 2022-ben bevezetett háborús veszélyhelyzet belengetésekor Gulyás Gergely fideszes miniszter fogadkozott, hogy csak akkor fognak élni ezzel a lehetőséggel, ha nagyon muszáj, és hogy csak a szükséges mértékben, a háborús helyzettel összefüggő kérdésekben fogják alkalmazni.
Ehhez képest pl. 2022-ben nyolcszor annyi kormányrendelet született, mint ahány törvényt parlamenti viták nyomán fogadtak el.
Kormányrendeletben, a veszélyhelyzetre hivatkozva rendelték el a tanárok sztrájkjogának a korlátozását (a rendelet szerint például úgy lehet sztrájkolni, hogy nem lehet osztályokat összevonni, az órák minimum felét meg kell tartani, érettségizőknek az összeset a kötelező érettségi tárgyakból, ebédeltetni is a megszokott módon kell, és felügyeletet még a megszokottnál is több ideig kell biztosítaniuk a pedagógusoknak). (Részletesen erről: 16. ügy.)
Ugyancsak veszélyhelyzeti rendelet volt az, amikor a közelmúltban visszamenőleges hatállyal hoztak törvényt Budapest ellen: miközben folyamatban volt a bírósági eljárás a főváros és az állam között a szolidaritási hozzájárulási adóról, az új rendelet kimondta, hogy a pert a bíróság megszünteti.
Szintén a veszélyhelyzetre hivatkozva korlátozták a közmeghallgatásokat, hogy ne legyen látványos az emberek tiltakozása az akkugyárak ellen (erről részletesen pár nappal ezelőtt írtam – 57. ügy). Ugyancsak veszélyhelyzeti rendelettel engedtek ki kb. 2000 embercsempészt a börtönökből (10. ügy).
Talán a legfrissebb ismert pedig az, hogy akár 3 hónapra is bezárathatnak üzleteket, olyan bűncselekmények miatt is, amiről a dolgozók nem is tudtak.
Mára 1000-nél is több ilyen rendeletet nyomott át a kormány.