A Nemzeti alaptanterv (NAT) egy kiemelten fontos dokumentum az oktatásban, ez ad keretet hozzá: például kimondja, hogy mi a fontos az oktatásban, mi a célja; milyen típusú műveltséget vár el; vagy épp olyan praktikus dolgok, mint hogy hány órája lehet maximum egy gyereknek az adott évfolyamon.
Annak érdekében, hogy a NAT korszerű maradjon, törvény mondja ki, hogy ötévente felül kell vizsgálni. Az előző módosítása 2020-ban történt, tehát ez tavaly volt esedékes. De nem lett belőle semmi. Pintér Sándor, a Fidesz–KDNP-kormány belügyminisztere igazából már 2023-ban azt mondta, hogy a következő évben fontos téma lesz az új NAT kidolgozása, és az oktatás digitalizálása is. Ebből lényegében semmi nem lett 2024-ben, de 20205-ben sem, amikor már tényleg törvényi kötelezettsége lett volna a tárcának a NAT felülvizsgálata.
2025 vége felé Pintér Sándor észbe kapott, és bejelentette, hogy megkezdik a folyamatot – jövőre. Kijelentette azt is, hogy a jövőben egyre nagyobb szerepet szánnak a digitális tananyagoknak. Szóval úgy telnek el évek, hogy a Belügyminisztérium nem tesz eleget a törvényi kötelezettségnek, és lényegében csak ábrándozik a digitalizációról.
A jelenlegi, 2020-as NAT-tal szemben bőven vannak kritikák, égető szükség lenne arra, hogy a hibáit orvosolják.
A Pedagógusok Szakszervezete már az előző verzióban is a harmadával csökkentette volna a tananyagot az átlagos teljesítményű diákok érdekében, ehhez képest a módosítással csak nőtt a tananyagmennyiség. Az elit gimnáziumokban sem bírták ezt a diákok pl. magyarból, ehhez képest eggyel kevesebb tanórát jelöltek ki a tantárgynak hetente.
Ugyan 2020-tól kötelező hatéves korban elkezdeni az iskolát, de a NAT nem rendelkezik arról, hogy hogyan segítsék a pedagógusok a nem kellő iskolaérettségből fakadó hiányosságokkal, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel érkező gyerekeket.
A gimnázium 4 éve alatt 126 szerző 400 művével találkoznak a diákok a magyarórákon heti pár órában, de nem hallanak Kertész Imréről vagy Esterházy Péterről, ugyanis a hatvanas-hetvenes éveknél véget érnek a tankönyvek. Nincs kortárs magyar irodalom, ifjúsági irodalom is elvétve – emiatt nem csoda, ha nem szeretnek meg olvasni a gyerekek.
De nem jobb a helyzet a természettudományok terén sem: általánosban az első két évfolyamon nincs környezetismeret, elvileg a magyarórákba kellene beültetni ezt, de ez utóbbinál már szó sincs ilyesmiről.
Ezek csak kiragadott példák, de átfogó problémák is vannak a NAT-tal: nem tudni, hogy történt-e felülvizsgálat a 2020-as verzió előtt, és ha igen, akkor kik és milyen formában tették ezt meg. Meg kellett volna kérdezni a pedagógusokat, a gyerekeket, a szülőket, az oktatási szakembereket, erről sincs hír. Nem volt társadalmi egyeztetés, véleményezési lehetőség a szakmának és a nyilvánosságnak.
Most sincs semmi hír ezekről, holott a Fidesz–KDNP-kormánynak ezt már elő kellene készítenie, ha Pintér komolyan mondta, hogy kis csúszással, de teljesítik a törvényi kötelezettséget, és idén (kis csúszással) felülvizsgálják a NAT-ot.