Szubjektív megélés vagy valóság, hogy egyre nehezebb elérni, hogy az Orbán-kormány tagjai, a Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselők, polgármesterek szóba álljanak az emberrel (kampányon kívül!)?
2023 elején egymást érték a botrányba fulladt közmeghallgatások: volt, ahol nem hallgatták meg a lakosokat, és volt, ahová a döntéshozók nem mentek el.
A legemlékezetesebb közmeghallgatásokat ekkoriban a debreceni CATL-akkugyár ügyében tartották. Még 2022-ben jelentette be az Orbán-kormány külügyminisztériumának egyik államtitkára, hogy “Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a CATL, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben”.
A környezeti és egészségügyi kockázatok miatt 2023 elején már rendszeresek voltak a tüntetések, kiállások Debrecenben az akkugyár ellen, például amiatt, mert a gyár tengernyi vizet használ, pedig a lakosság vízellátása sincs biztonságban, mérgező anyagokkal dolgozik, és értékes termőföldön kapott helyet.
A közmeghallgatásokon a helyi lakosok ezeket a szempontokat képviselték a döntéshozókkal szemben, ennek pedig országos híre ment. Több alkalommal is sikerült óriási erőt felmutatniuk a helyieknek, és ennek fontos fóruma volt a közmeghallgatás.
Csakhogy a Fidesz–KDNP-kormány ezt egy idő után nem tűrte: 2023 áprilisában megjelent a kormányrendelet, amely szerint köz nélkül, azaz az érintettek és a helyiek nélkül is tartható közmeghallgatás közigazgatási hatósági eljárásban.
Azaz a hatóságok elbújhatnak a lakosok számonkérése elől.
Slusszpoén? A rendeletet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hozta meg a Fidesz–KDNP-kormány, aminek aztán végképp semmi köze a közmeghallgatásokhoz.