Volt még, ami kimaradt a lélegeztőgépek körüli mizériából.
Emlékeztetőül: Itthon közel 50 ezren haltak meg a koronavírus-járvány miatt – lakosságarányosan a 3. legtöbben a világon, Orbán Viktor miniszterelnök pedig “fantasztikus teljesítménynek” nevezte a járványkezelést tavaly. A járvány idején irreálisan drágán 17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be a kormány (mesés vagyonhoz juttatva ezzel néhány korányközeli szereplőt), miközben Orbán Viktor úgy számolt, hogy legrosszabb esetben is csak 8 ezerre lesz szükség. Szakértők pedig már a járvány elején megmondták: a szakszemélyzet hiánya miatt egyszerre legfeljebb 1200 embert tudunk lélegeztetni.
Teljesen feleslegesen volt az országnak tízezernél is több lélegeztőgépe. Mi történt ezekkel?
1. A kormány azt mondta, hogy értékesíteni fogja ezeket. A 10 millió forintos darabáron vett készülékekből egyet sem sikerült eladniuk, még 13 ezer forintért sem kellettek senkinek.
2. A kormány azt is mondta, hogy olyanoknak ad belőle otthoni használatra, akiknek erre szükségük van (horkolással járó alvási apnoé miatt). 2024-ben Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy a Bay Zoltán Kutatóintézettel vizsgálják, hogy hogy tudják átalakítani a lélegeztetőgépeket, hogy alkalmasak legyenek erre – de a kutatóintézet egy évvel később sem kapta meg a megbízást erre.
De hogy kerültek egyáltalán alvási apnoéhoz használt gépek Magyarországra a járványkezelés részeként? “Vadászbombázókra lett volna szükség, helyette vitorlázó repülőgépeket kaptunk” – így fogalmazta meg a készülékek közti különbséget egy orvos. Az apnoés gépek használata covidos betegeknél kifejezetten veszélyes; az intenzíven invazív (tubusos) lélegeztetésre van szükség, szabályozható oxigénmennyiséggel. Ehhez képest az már csak hab a tortán, hogy a készüléknek kínai nyelvű a menüje.
3. 2023 végén egy ellenzéki képviselő bejutott a gödöllői raktárba, ahol akkori információk szerint 7414 db invazív és 4731 db nem invazív lélegeztetésre alkalmas eszközt tároltak. 2024 elején viszont már nem árulta el a Külügyminisztérium, hogy még mennyi lélegeztetőgép van a raktárakban.
4. Tízezernél is több darab bármiből sok helyet foglal, a felesleges készülékeket is tárolni kell valahol – de szerencsére erre is van megoldás. Évi 990 millió forintért (ha 2023 óta nem mentek fel az árak). A raktár a Carion-csoporthoz tartozik, korábban egyedül ők feleltek meg azoknak a feltételeknek, amiket az államilag támogatott lakáslottó szervezőitől elvártak – az ilyen kiírások nem a véletlennek köszönhetően szoktak így alakulni. (A lakáslottó ötletgazdája és a törvényjavaslat benyújtója Rogán Antal fideszes miniszter volt.)
5. A felhalmozott készletből azért adományoztunk is, több alkalommal Ukrajna kapott belőlük. Abból a típusból is, amelyiknek a 10%-a a magyar kórházakban a beüzemelésük során füstölni kezdett.
6. Tavaly nyáron a bicskei mentőállomásnak azért kellett adománygyűjtő kampányt folytatnia, hogy beszerezzenek egy hordozható lélegeztetőgépet. Nem sokkal korábban 300 milliárd forintért vettünk teljesen felesleges lélegeztetőgépeket, de egy 5,6 millió forintos készülékre, aminek több mint a felét az önkormányzat kifizeti: nincs pénz.