A Fidesz a 2010-es óriási győzelem után nem sokkal hozzányúlt a nyugdíjakhoz. Egyrészt a magánnyugdíjakhoz, másrészt pedig a nyugdíjak kiszámításának a módjához, most erről lesz szó.
A korábbi rendszer szerint a nyugdíjak felerészt az áremelkedés, felerészt a bérek emelkedése alapján növekedtek (ez volt a svájci indexálás). Most a nyugdíj legfeljebb az infláció mértékével nőhet, emiatt egyre szélesebbre nyílik az olló az átlagbérek és a nyugdíjak között. Az idei példa: január 1-től 11%-kal emelkedett a minimálbér, a nyugdíjak csak 3,6%-kal.
Jó, jó, de ott a 13. és a 14. havi nyugdíj is! – gondolhatnád. A 14. havi nyugdíj egy 7,3%-os emelésnek felelne meg, ami egyrészt még így is elmarad a bérek növekedésétől, de talán még fontosabb kiemelni azt, hogy a kétmillió nyugdíjas fele kevesebb mint 210 ezer forintot, harmada kevesebb mint 140 ezer forintot kap.
Most az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer. Ha a Fidesz nem törli el a korábbi rendszert, akkor most 405 ezer forint lenne az átlag. 65% helyett 7,3%-os emeléssel haknizik a kormány. Kilencedannyi.
És az a legszomorúbb, hogy mivel ilyen alacsonyak a nyugdíjak, ez a minimális plusz is óriási segítséget jelent sokaknak.