2018. november 20-án Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők nyújtották be a javaslatot a rabszolgatörvényről, azaz a munka törvénykönyvének módosításáról.
A javaslatot egyéni képviselői indítványként nyújtották be – ennek azért van jelentősége, mert ezzel ki tudták kerülni a társadalmi egyeztetést, és gyorsabban át tudták nyomni. Ha a kormány javaslata lett volna, akkor ezt le kellett volna folytatni. Gulyás Gergely azt hozta fel “mentségként”, hogy Kósa Lajos tárgyalt szakszervezetekkel. Csakhogy ezeket egyrészt a módosítás benyújtása után kezdeményezték, másrészt a szakszervezetek álláspontját egyáltalán nem vették figyelembe.
Mi is volt a módosítás lényege, amely az ország számos településén vitte utcára vitte az embereket, hogy tiltakozzanak, tüntessenek ellene?
Az egy évben elrendelhető túlórát 250-ről 400 órára akarták felemelni. Az elszámolás időkeretét pedig 1 évről 3 évre – tehát a munkáltatóknak 3 éven belül kellene elszámolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal is a dolgozók felé.
Azaz az év minden szombatjára el lehet rendelni egy 8 órás túlórát (kettőt kivéve, de a munkáltatónak kérésre ki kell adnia két hét egybefüggő szabadságot). Vagy épp egy több műszakos munkarendben foglalkoztatott végigdolgozhat négy hetet mindössze egy munkaszüneti nappal. Úgy, hogy mindezért akár 36 hónap múlva kap majd pénzt.
Mindezt a munkáltatók simán megtehetik úgy, hogy a munkavállalóval kötnek egy megállapodást róla. Talán nem kell részletezni, hogy a hatalmi egyenlőtlenség miatt ez csupán formaság, hiszen ha féltem az állásomat, akkor aláírok még egy ilyen megállapodást is.
A kormány végig azt mondta, hogy ők csak a munkavállalóknak tesznek jót azzal, hogy mindenki annyit dolgozhat, amennyit akar, de Palkovics László innovációs miniszter beismerte: a cégek kérték a módosítást. A Fidesz–KDNP-kormány tehát a cégeknek kedvezett egy hatalmas lépéssel – mindannyiunk kárára.
Számos településen volt tüntetés, nagyon sokan nagyon sokat fáztunk akkoriban: volt például útlezárás Veszprémben, Pécsett, Pápán, Érden és Kaposváron, tüntetések például Budapesten, Érden, Békéscsabán, Szegeden.
2018. december 12-én a Fidesz 114 képviselője, a KDNP 15 képviselője a nemzetiségi képviselővel együtt megszavazta a törvénymódosítást.
A tüntetések folytatódtak, de így sem sikerült megállítani a rabszolgatörvényt, amelynek egészéről ugyan nem, de néhány részéről az Alkotmánybíróság 2021-ben kimondta, hogy alkotmányellenes. A törvény azóta is változatlan.