Nem Lázáré volt az első cigányellenes megmozdulás a Fidesz–KDNP-kormánytól.
Vannak olyan alapok, amikre évtizedek, évszázadok alatt jutott el sok-sok ország. Ilyen például a rabszolgaság tilalma, a megkülönböztetés tilalma, a gyülekezéshez való jog, és ilyen az integrált (nem szegregált) oktatás szükségessége is.
Az iskolai szegregáció, azaz (esetünkben) roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatása jogellenes Magyarországon. Ez volt az alapja a gyöngyöspatai kártérítési pernek is, amelyben 60 fiatal – illetve a szülők – azért lépett, mert 2004 és 2017 között elkülönítve, 2004 és 2012 között pedig alacsonyabb színvonalon is oktatták a gyerekeket.
Ezt törvény tiltja.
Hogy nézett ki a szegregáció a gyakorlatban? Például úgy, hogy a roma gyerekeknek nem tartottak informatika órát. Nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, emiatt végképp lemaradtak a tanulmányaikban. Nem engedték be őket a farsangi buliba. A földszinten, ahol az osztálytermük volt, nem volt működő mosdó - az emeletre pedig nem mehettek fel, ahol a nem roma gyerekek tanultak (és ahol a működő mosdó volt).
Már 2011-ben úgy találta a kisebbségi ombudsman, hogy rosszabb oktatást kaptak az elkülönítetten oktatott roma gyerekek, de a később indított kártérítési történetnek csak 2020-ban lett vége. A szegregáltan oktatott gyerekek nem ugyanolyan esélyeket kaptak az élethez, a képességeiket, személyiségüket nem tudták kibontakoztatni az iskolai szegregáció miatt, ezért az iskola fenntartójától (előbb az önkormányzat, majd az állami tankerület) kártérítésre jogosultak. Ezt mondta ki a bíróság 2020-ban a hosszú per végén, és ezt kellett teljesítenie az államnak: 99 millió forintot kellett megfizetnie, hogy legalább egy kicsit kompenzálja a korábban okozott károkat.
Mit szólt mindehhez a Fidesz? A térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László “pénzszerző akciónak” minősítette a jogos – és a tönkretett életekhez képest még csak nem is magas összegű – kártérítést. Aztán Orbán Viktor miniszterelnök “mélyen igazságtalan”-nak nevezte az ügyet – na nem a szegregációt, hanem a kártérítést. Majd belengették a “szuperfegyvert”: a kormány nemzeti konzultációt indít, amelyben legalább két kérdés foglalkozott volna a gyöngyöspatai kártérítési üggyel (amelyben, emlékeztetőül, a bíróság, egy független testület döntött). Ezt végül a koronavírus-járvány mosta el.