Újságírókat, üzletembereket, legalább egy aktivistát (stb.) figyelt meg az állam egy olyan technológiával, amely mobiltelefonok teljes körű és észrevétlen feltörését teszi lehetővé.
Ez volt a Pegasus.
Ezzel a kémszoftverrel bármihez hozzá lehet férni az illető telefonjáról (képek, videók, kontaktok, érzékeny fájlok, az éppen folytatott telefonbeszélgetés…), a távolból is telepíthető, sőt a mikrofont vagy épp a kamerát is be lehet kapcsolni vele, hogy lehallgatókészülékként használják a megfigyelt személy mobilját.
A megfigyeléseknél két érdek feszül egymásnak: egyrészt mindannyiunknak jogunk van ahhoz, hogy a magánéletünkben ne vájkáljanak, másrészt meg persze az állam megvéd minket olyan dolgoktól, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a kémkedés. Épp ezért – a magénszféra védelme miatt – jobb helyeken csak alapos gyanú esetén lehet megfigyelni valakit, és erről nemcsak egy, a kormányzattal együttműködő szervben (titkosszolgálatban) döntenek, hanem azt egy független testület (bíróság) is jóváhagyja. Itthon viszont az igazságügyi miniszternek (vagy épp a helyettesének) aláírása kellett ehhez.*
Titkos megfigyelés tehát lehet indokolt, de csak ha az emberek védelmére használják, és nem politikai célokból, mondjuk vélt vagy valós politikai ellenfelek megfigyelésére (megfélemlítésére, zsarolására, kiiktatására…). Bevetették a Pegasust oknyomozó újságírók, üzletemberek, politikus és aktivista ellen is. Ezeket a mindenre kiterjedő megfigyeléseket a harmadik és a negyedik Fidesz–KDNP-kormány kijelölt személyei hagyták jóvá.
Amúgy itthon nem talált kivetnivalót a Pegasus-megfigyelésekben sem a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség (jogosulatlan titkos információgyűjtés gyanújával nyomoztak), sem a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság). Csakhogy már évekkel a pegasusos történet nyilvánosságra kerülése előtt kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy jogsértő a magyarországi gyakorlat a megfigyelések körül. A Pegasus-megfigyelések kapcsán pedig konkrétan azt mondta, hogy Magyarországon nincs független kontroll a megfigyelések ellenőrzése felett. Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága is hasonlóképp vélekedik, és több változtatásra szólították fel Magyarországot.
*A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállása óta már ez sem kell, legalábbis a Hivatal simán kérhet titkos adatgyűjtést bárkiről a Nemzeti Információs Központtól, így már a NIK-nek elég azzal indokolnia az adatgyűjtés, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérte.